Mi vestido azul – A kék ruhám
Mi vestido azul
Y yo te voy a esperar
Y no me voy a pintar
Ya se que te gusto mucho
Cuando me ves natural
Y llegare tan puntual
No quiero perder mas tiempo
Cada segundo que tardas
Es un beso que te resto
Me pondre el vestido azul
Que se que te gusta mas
Dejare mi pelo suelto
Para que baile en el viento
Y en nuestra esquina de siempre
El aire se ha perfumado
Porque en todas las ventanas
El amor se esta asomando
Pero no vino nunca
No llego
Y mi vestido azul
Se me arrugo
Y esta esquina
No es mi esquina
Y este amor
Ya no es mi amor
Pero no vino
Nunca no llego
Y yo jamas sabre
Lo que paso
Me fui llorando, despacio
Me fui dejando el corazon
Y me robaste la esquina
Y me quede tan perdida
Adonde vuelan mis suenos
A un callejon sin salida
Y me quite mi vestido
Que tanto te gustaba
Total me siento desnuda
Total ya no tengo nada
A kék ruhám
Flor: És én várni fogok Rád,
És nem leszek kifestve,
Tudom, hogy nagyon szereted, amikor természetes vagyok.
És annyira pontosan fogok érkezni,
Nem akarok több időt vesztegetni.
Minden másodperc, amit késel az egy elszalasztott csók.
A kék ruhámat veszem majd fel,
Amit a legjobban szeretsz.
Kiengedem a hajamat, hogy
Játsszon vele a szél.
És a mi örök sarkunkon a levegő illatozik
Hiszen minden ablakból a szerelem bukkan elő.
Refr: De nem jött el Ő, nem érkezik meg soha,
És a kék ruhám összegyűrődött.
Ez a sarok már nem az én sarkom,
És ez a szerelem már nem az én szerelmem.
De nem jött el Ő, nem érkezik meg soha
És soha nem tudom meg, hogy mi történt vele
Halkan sírdogáltam
És a szív elhagyott.
Flor: És itt hagytál a sarkon,
És annyira elveszett lettem.
Ott repülnek az álmaim egy vég nélküli utcába.
És leveszem a ruhát, amit annyira szeretsz.
Teljesen meztelennek érzem magam.
Most már semmim sincsen.
|